Ma egyetlen mozdulatot kérek magadtól, semmi többet. Reggel, még mielőtt a telefon beszippantana, állj meg egy fél percre, és mondd ki a saját nevedet Istennek, hangosan vagy csak belül: „Itt vagyok, Uram, és Rád fordulok." Aztán maradj csendben, amíg tízet lélegzel. Ne kérj közben semmit. Csak hagyd, hogy megszólítson.

Napközben, amikor először elfog a szorongás vagy a magány szürkesége, ne harcolj vele. Fordulj meg, mint Mária a kertben, és ismételd halkan: „A nevemen szólít az élő Úr." Egy teher, ami reggel a válladra ült, tedd le itt, most, egyetlen mondatban. Ő fölemeli, ahogy a húsvét reggelén már mindent fölemelt.