Isten most is itt van
Isten most is itt van, és nem azt figyeli, mennyire vagy kész. A mai listád talán már hosszabb, mint amennyi idő rá van, és ez rendben van - nem azért ülsz le, hogy előbb mindent elrendezz, hanem azért, hogy legyen egy perc, amikor Ő rendez el téged.
Ma is lesz legalább három dolog, ami azt súgja: most nem alkalmas. Isten ezt is tudja, és mégis hív. Nem azért, mert alkalmas vagy, hanem mert fontos vagy Neki.
A nap vezérigéje
„Gyertek, már minden készen van!” Lukács 14,17
A zsoltáros ugyanerről beszél más szóval: „Az Úrra néztem szüntelen; jobb kezem felől van, meg nem rendülök.” Nem azt mondja, hogy soha nem inog meg a lába. Azt mondja, hogy tudja, hova nézzen, amikor inogna.
Indulj a világosság felé Isten jelenlétében
A mai evangéliumban egy ember nagy vendégséget rendez, és amikor eljön az ideje, mindenki, akit meghívott, kifogást talál. Az egyik földet vett, és meg kell néznie. A másik igavonó ökröt vásárolt, ki kell próbálnia. A harmadik megházasodott, és épp ezért nem tud menni. Semelyik kifogás nem rossz dolog - föld, munka, család, mindegyik jó. A baj nem az, mit választanak helyette. A baj az, hogy a lakoma nem vár.
Egy mai üzenet pontosan ebbe a résbe szól: fegyelmezetten gyakorolj. Nem azért, hogy teljesítményt hajts fel, hanem mert az igen kimondása ritkán egyetlen nagy döntés - sokszor apró, naponta megismételt mozdulat, ahogy a tekintet visszatér arra, aki hív. A zsoltáros ezt a gyakorlatot élte: szüntelenül az Úrra nézett, nem mert könnyű volt, hanem mert tudta, hol a hely, ahonnan nem inog meg a lába.
Ha ma úgy érzed, nem vagy elég rendben ahhoz, hogy asztalhoz ülj, érdemes megnézni, kiket küld a házigazda a végén: a szegényeket, a bénákat, a vakokat és a sántákat, azután mindenkit az útszélekről. Nem azokat hívja, akik rendben vannak. Azokat hívja, akik tudják, hogy szükségük van a lakomára.
Jézus maga ismerte ezt az engedelmességet, végig, az utolsó pillanatig: nem talált kifogást, amikor az Atya hívta, és ezért az Atya felmagasztalta Őt. A mai igened nem azért számít, mert tökéletes, hanem mert az Övéhez hasonlít: egyszerű, azonnali, kifogás nélküli.
Mai lépés: egy pillantás, amit ma többször is visszaadsz
Válassz ki egy mozdulatot, amit ma többször is megteszel - mielőtt felveszed a telefont, mielőtt belépsz egy megbeszélésre, mielőtt bosszantó üzenetet olvasnál. Abban a pillanatban, csak egy másodpercre, mondd ki csendben: „Rád nézek.” Nem többet.
Ez a kis, ismétlődő mozdulat a fegyelmezett gyakorlás - nem egy nagy elhatározás, hanem egy aprócska, naponta visszatérő igen.
Dicsőítelek, élő Isten
Atyám, ki az asztalt megterítetted
Dicsőítelek, Atyám, mert nem vársz addig, amíg méltó leszek a helyemre - már most megterítetted az asztalt, és a nevem ott áll egy helyen, mielőtt egyetlen jó tettet is felmutathatnék. Áldalak, mert amikor mindenki kifogást talált, Te nem vontad vissza a meghívást; kimentél az utakra és az útszélekre, és utánam küldted a szolgáidat.
Magasztallak, mert a szereteted nem a teljesítményemre figyel, hanem az éhségemre - és tudod, mennyire éhes vagyok, még akkor is, ha ezt reggel elfelejtem bevallani. Imádlak, mert Te vagy az, aki a lakomát nem a tökéleteseknek, hanem a megérkezőknek tartja fenn.
Úr Jézus, ki kifogás nélkül mondtál igent
Dicsőítelek, Úr Jézus, mert amikor az Atya hívott, nem kerested a kibúvót - nem a föld, nem a munka, semmi más nem tartott vissza Téged az engedelmességtől, egészen a keresztig. Áldalak, mert ez az engedelmesség nem gyengeség volt, hanem a legerősebb igen, amit valaha kimondtak, és ezért az Atya felmagasztalt Téged, és nevet adott, amely előtt minden térdnek meg kell hajolnia.
Magasztallak, mert most Te magad terítetted meg az asztalt, és Te magad hívsz mindenkit - a szegényt, a sántát, a vakot, és engem is, bármilyen állapotban érkezzek. Imádlak, mert a Te igened teszi lehetővé, hogy az enyém is igen lehessen, még akkor is, ha gyenge és töredezett.
Szentlélek Isten, ki a tekintetemet igazítod
Dicsőítelek, Szentlélek Isten, mert Te vagy az, aki minden elkalandozó pillantásomat visszafordítod, csendben, türelmesen, anélkül, hogy megszégyenítenél. Áldalak, mert nem egyszeri erőfeszítést kérsz tőlem, hanem napi gyakorlást, és ebben a gyakorlásban Te vagy a türelmes tanító, nem a szigorú felügyelő.
Magasztallak, élő Tűz, mert minden alkalommal, amikor visszanézek Rád, Te ugyanolyan közel vagy, mint az előző alkalommal. Imádlak, mert az erő, amivel kimondhatom a mai igent, nem a saját akaraterőm - Te vagy az.
Szentháromság, egy élő Isten, ki az asztalhoz hívsz
Dicsőítelek, Atya, Fiú és Szentlélek, egy élő Isten. Te vagy a házigazda, aki megterítette az asztalt; Te vagy a Fiú, aki kifogás nélkül engedelmeskedett; Te vagy a Lélek, aki ma is a tekintetemet igazítja Feléd.
Ma nem azt kérdezem, méltó vagyok-e a helyemhez. Azt kérdezem, odaérek-e, amíg a tálak melegek. Dicsőség néked, most és mindenkor. Ámen.
Itt vagyok, Uram
Uram, itt vagyok ezen a keddi reggelen, és hozom minden kifogásomat, amit kimondanék, ha megkérdeznéd, miért nem ülök le azonnal Hozzád: a határidőket, a telefonom listáját, a fáradtságot, ami még a tegnapi napból maradt bennem.
Hozom a magányomat is, azokat a pillanatokat, amikor azt hiszem, senki nem venné észre, ha egyszerűen nem mennék tovább. Hozom a szorongásomat, amely sokszor azt súgja, hogy még nem vagyok elég rendben ahhoz, hogy asztalhoz üljek Veled.
Hozom a családomat és azokat, akikkel ma találkozom - add, hogy bennük is a meghívottat lássam, ne a kifogást, amivel elutasíthatom. Hozom a munkámat és a mai döntéseimet: adj fegyelmet, hogy visszatérjen a tekintetem Rád, újra és újra, amikor elkalandozik.
Köszönöm, hogy nem a méltóságomat nézed, hanem a jelenlétemet várod. Maradj velem most két percig csendben.
Mai dicsőítő ének
Ez az ének pontosan azt a fegyelmezett, naponta megismételt mozdulatot énekli meg, amiről a mai nap szól: a tekintet visszafordítását Jézusra, minden hullám és minden zaj közepén. Ma, miközben hallgatod, próbáld meg valóban megtenni, amit a dal kér - ne csak hallgasd, hajtsd végre.
Fix My Eyes
for KING & COUNTRY
A lakomára nem azért hívtak, hogy méltó legyél hozzá - azért hívtak, hogy odaérj, amíg melegek a tálak.
A felhasznált források megtekintése
- A nap evangéliuma · Lukács 14,15-24 · a nagy vendégség parabolája: a meghívottak kifogást találnak, végül a szegények, bénák, vakok és sánták ülnek asztalhoz
- Ciszterci Ház, Baja · 11.03 · „Fegyelmezetten gyakorolj!” (a mai üzenet tárgysora)
- Regnum Christi, evangélium és elmélkedés · 11.03 · Lukács 14,15-24 nyomán arról, hogy mindenki hivatalos Isten lakomájára, de sokan túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy válaszoljanak
- Egy Csoda Minden Nap · 11.03 · „Ne veszítsd szem elől Jézust” - Zsoltár 16,8 nyomán arról, hogy szüntelenül Rá kell néznünk
- Zarándok.ma, Napi ráhangoló · Barsi Balázs atya elmélkedése · Krisztus Atyának való feltétlen engedelmességéről és felmagasztalásáról
A mai útravaló magja a nap evangéliuma (Lk 14,15-24, a nagy vendégség parabolája), amelyet a Regnum Christi elmélkedése is ugyanígy dolgozott fel. Ehhez kapcsolódott szorosan a Ciszterci Ház bajai levelének mai tárgysora a fegyelmezett gyakorlásról, az Egy Csoda Minden Nap levele a Zsoltár 16,8 nyomán a Jézusra szegezett tekintetről, és Barsi Balázs atya elmélkedése Krisztus engedelmességéről. Barsi Balázs elsődleges forrása, a barsitelekmm.blogspot.com blog ma még nem közölt új bejegyzést (a legfrissebb a november 2-i volt), ezért a Zarándok.ma hírlevelének teljes szövegét használtuk másodlagos forrásként. A Daily Hope mai levele (Rick Warren, Róma 8,28 nyomán arról, hogy Isten nem adta fel az eredeti tervét az életünkkel) ugyanerre az igenre bátorított, enyhén más szögből. A Jesus Calling és a First15 hírlevél ma (a lapzártáig) nem érkezett meg. Minden más állandó forrás elérhető volt.
Az út, amit együtt járunk
Tegnap arról szólt az útravaló, hogy még a halál árnyékának völgyében sem kell egyedül végigmenned. Ma ez a bizalom folytatódik: az asztal már megterítve áll, és nem kell kifogást találnod ahhoz, hogy helyet kapj rajta.