Isten most is itt van
Isten most is itt van, és nem azért néz rád figyelmesen, hogy leltárt készítsen arról, mennyire vagy elég. Egyszerűen csak itt van, úgy, mint egy apa, aki a küszöbön áll, és örül, hogy hazaértél.
Nem kell ma reggel bizonyítanod semmit. Elég, ha egy pillanatra leülsz mellette, és hagyod, hogy a tekintete megtaláljon téged ott, ahol éppen vagy.
A nap vezérigéje
„Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!” Máté 25,21
Ezt a mondatot nem az kapja, aki a legtöbbet gyűjtötte össze, hanem az, aki azzal, amit kapott, valamit elindított. Isten nem a végösszeget nézi - azt nézi, mertél-e egyáltalán elkezdeni.
Indulj a világosság felé Isten jelenlétében
A történet három szolgáról szól, és első pillantásra igazságtalannak tűnik: az egyik öt talentumot kap, a másik kettőt, a harmadik csak egyet. Pedig a mérték sosem a méltányosságról szól - arról szól, hogy az úr ismeri mindegyik szolgáját, és pontosan annyit bíz rájuk, amennyit elbírnak. Az első kettő ezt megérti, és munkához lát: nem azért, hogy meggazdagodjanak, hanem mert felismerik, hogy amit kaptak, mozgásra való, nem őrzésre.
A harmadik szolga mást lát ugyanabban az úrban. Ő egy szigorú, learatni-mindent-akaró alakot képzel maga elé - és ez a kép, nem a talentum súlya, az, amitől megbénul. Elássa, amit kapott, mert fél attól, akit szolgál. Ez a mai nap talán legfájóbb mondata: nem a lustaság temette el a talentumot, hanem egy hamis Isten-arc, amit a szolga magának festett. Ahol Istent kemény számonkérőnek látjuk, ott előbb-utóbb mindannyian elássuk, amit kaptunk.
Pedig amit rád bíztak, sosem a mennyiségéről ismerszik meg. Az első két szolga más összeget kap vissza - öt talentumot és kettőt -, és ugyanazt a mondatot hallja mindkettő: „jól van, te derék és hűséges szolga.” Isten nem azt méri, mennyi lett a végén, hanem hogy a kevésben is hű voltál-e. Egy asszony, aki szegényen is becsülettel neveli fel a gyermekeit, ugyanezt a mondatot hallja majd, mint az, akinek nagy vállalkozás jutott - mert nem a talentum nagysága, a hozzáadott szív súlya dönt.
Ide ér a mai nap, a Szegények világnapja is: aki kevesebbet kapott ebből a világ mértéke szerint, Isten mértéke szerint semmivel sem áll hátrébb. Sőt - ahol valaki a kevesét is megosztja, ott a Szentlélek pontosan úgy sokasítja meg, mint egykor az öt kenyeret. A kérdés ma nem az, mennyit birtokolsz, hanem hogy amit kaptál, kiengeded-e a napvilágra, vagy inkább elásod, mert félsz, hogy nem lesz elég.
Mai lépés: hozd elő, amit félve elástál
Gondolj egy képességre, egy szóra vagy egy kapcsolatra, amit már régóta a föld alatt tartasz, mert féltél, hogy kevésnek bizonyul, vagy hogy kudarcot hoz. Ma mozdítsd meg egy keveset: egy telefon, egy mondat, egy apró kezdés elég - nem a nagyságán múlik, hanem azon, hogy elindul.
Ha teheted, adj is valamit a kevesedből annak, akinek ma kevesebb van, mint neked: időt, figyelmet, egy jó szót, vagy épp azt a dolgot, amiben jó vagy, és amivel könnyíthetsz valakinek a terhén.
Dicsőítelek, élő Isten
Atyám, ki pontosan annyit bízol rám, amennyit elbírok
Dicsőítelek, Atyám, mert amikor rám bíztad a talentumodat, nem vetettél kockát - ismertél engem, és pontosan annyit adtál, amennyit a kezem elbír. Áldalak, mert a Te mértéked sosem a versenyről szól: nem azt várod tőlem, hogy a szomszédom talentumát hozzam vissza, csak azt, hogy a magamét ne temessem el.
Magasztallak, mert szeretsz engem azelőtt, hogy bármit is kezdtem volna azzal, amit kaptam - a szereteted nem a teljesítményem után érkezik, hanem előtte jár, mint egy kéz, amely már akkor is tart, amikor még csak az első lépést tervezem. Imádlak, mert sosem vagy az a kemény úr, akitől a harmadik szolga rettegett - Te annak az örömébe hívsz, aki hazaért.
Úr Jézus, ki mindent kockára tettél, hogy engem megnyerj
Dicsőítelek, Úr Jézus, mert Te vállaltad a legnagyobb kockázatot: az életedet tetted az asztalra azért a csekély eséllyel is, hogy talán nem fogadlak el. Áldalak, mert nem vársz addig, amíg méltó leszek a bizalmadra - a kereszten már akkor rám bíztad magad, amikor még nem is léteztem, hogy válaszolhassak.
Magasztallak, mert Te sem a végösszeget nézed, amikor rám tekintesz, hanem azt, hogy maradt-e bennem bátorság elindulni. Imádlak, mert a szereteted nem méri a talentumaimat - egyszerűen csak engem akar, azzal a kevéssel vagy sokkal együtt, amit kaptam.
Szentlélek Isten, ki tüzeddel feloldod minden félelmemet
Dicsőítelek, Szentlélek Isten, mert Te vagy az, aki nem szolgai félelmet adtál nekem, hanem a fogadott fiúság Lelkét, amelyben szabadon kiálthatom: Abba, Atyám! Áldalak, mert ahol egykor a harmadik szolga megbénult, Te éppen ott akarsz felszabadítani - nem azért, hogy bátor legyek önmagamtól, hanem hogy a Te erőd mozogjon általam.
Magasztallak, mert ugyanazzal a tűzzel szeretnél megérinteni, amivel egykor az apostolokat pünkösdkor: hogy ne temessem el félve, amit kaptam, hanem lángra lobbanva hozzam elő a napvilágra. Könyörgöm, töltsél be úgy, hogy ma már ne a kevesemet lássam, hanem azt, amit Veled kezdeni tudok vele.
Szentháromság, egy élő Isten, ki a keveset is megsokasítod
Dicsőítelek, Atya, Fiú és Szentlélek, egy élő Isten. Te vagy az Atya, ki a mértéket ismerve bízol rám talentumot; Te vagy a Fiú, ki mindent kockára tettél, hogy ezt a bizalmat megalapozd; Te vagy a Lélek, ki tüzeddel kimozdítod belőlem a félelmet, hogy a kevesem is mozgásba jöjjön.
Ma nem azért akarok elindulni, hogy sokat felmutassak előtted, hanem hogy hű legyek azzal, amit valóban rám bíztál. Dicsőség néked, most és mindenkor. Ámen.
Itt vagyok, Uram
Leülök most eléd, Uram, azzal a kezemben, amit eddig félve rejtettem el: egy szóval, amit nem mertem kimondani, egy döntéssel, amit halogattam, vagy egyszerűen azzal a fáradtsággal, amely ma reggel is ott van bennem. Nem szépítem - de hozom, mert tudom, hogy nálad biztonságban van.
Elém jön a magány is, amelyet néha senki más nem lát, és a szorongás, amely előreszalad a nap még meg sem történt óráiba. Kérlek, vedd kezedbe ezeket is - nem azért, hogy eltüntesd a nyomukat azonnal, hanem hogy velük együtt is bátran tudjak elindulni.
Eléd hozom a családomat, a munkámat és azokat a találkozásokat, amelyek ma elém jönnek majd - sokszor nem is tudom előre, melyik lesz az, amelyikben Te magad szólítasz meg valakit rajtam keresztül. Add, hogy a kevesemet is szívesen mozgassam, ha arra kérsz, hogy osszam meg valakivel, akinek most kevesebb van.
Töltsél be a Szentlelkeddel úgy, ahogy egykor az apostolokat pünkösdkor: ne csak tudjam, hogy velem vagy, hadd érezzem is, hogy a félelmem helyén ma bátorság gyullad. Előre hálát adok azért a pillanatért is, amikor majd meglátom, mire volt elég az, amit a kezedbe tettem.
Köszönöm, hogy nem azt méred rajtam, mennyi lett a végén - azt nézed, hogy a szívem Feléd fordul-e, akkor is, ha csak egy talentum van benne.
Nyisd ki most a kezed egy pillanatra, és mutasd meg Istennek, amit eddig félve szorítottál.
Mai dicsőítő ének
Ez az ének arról a szabadságról szól, amit a harmadik szolga sosem ismert meg: hogy a félelem nem azonosság, csak egy állapot, amiből Isten fia-léted kiszabadít. Hallgasd úgy, hogy közben engeded, hogy a tűz, amiről szó van, a saját elásott talentumodhoz is leérjen.
No Longer Slaves
Bethel Music (Jonathan David & Melissa Helser)
Amit félve elástál, ma engedd elő a fényre - nem a mérete, a hűséged számít.
A felhasznált források megtekintése
- A nap olvasmányai · Péld 31,10-13.19-20.30-31 · 1Tessz 5,1-6 · a fény gyermekei vagyunk
- A nap evangéliuma · Máté 25,14-30 · a talentumok példabeszéde
- Napi e-vangélium (Evangélium365), Horváth István Sándor elmélkedése · 11.15 · „ne temesd el, amit kaptál”
- Regnum Christi napi elmélkedés · 11.15 · a talentumokról és a félelem legyőzéséről
- Zarándok.ma Napi ráhangoló, Barsi Balázs atya elmélkedése (barsitelekmm.blogspot.com) · 11.15 · mi az, ami Istenhez fűződő kapcsolatunkban örökkévaló
- Egy Csoda Minden Nap (Jesus.net) · 11.15 · a kiengesztelődésről Istennel és egymással (Jn 13,34)
A mai útravaló gerince a talentumok példabeszédéből (Mt 25,14-30) és Szent Pál szavából él, hogy a fény gyermekei vagyunk (1Tessz 5,1-6), a Szegények világnapján egybeolvasva. Az Evangélium365 (Horváth István Sándor), a Regnum Christi napi elmélkedése és a barsitelekmm.blogspot.com bejegyzése (Barsi Balázs atya) egymástól függetlenül ugyanide futott ki: nem a mennyiség, a hűség az, amit Isten mér. Az Egy Csoda Minden Nap a kiengesztelődésről szólt. A „Jöjjön el a Te országod!” (korábban Ciszterci Ház – Baja) mai bejegyzése nem érkezett meg; a Jesus Calling levele sem jött meg mára; a Daily Hope (Rick Warren) és a First15 levele saját, önálló sorozatát folytatta, más témában, ezért ezeket nem használtam fel a mai közös üzenetben.
Az út, amit együtt járunk
Tegnap arról volt szó, hogy a kitartó várakozás közben Isten már dolgozik benned. Ma ez egy lépéssel továbbmegy: amit Tőle kaptál, ne csak várd - mozdítsd is meg, mert a félelem, nem a kevés, az, ami eltemeti.